A Rákóczi Szövetség 2021 áprilisában ismételten meghirdette a Nemzeti Összetartozás Napjához és a Nemzeti Újrakezdés Évéhez kapcsolódó rendkívüli diákutaztatási pályázatait. A felhívást követően májusban iskolánk kettő, június 4-éhez kapcsolódó pályázatot is benyújtott, amelyeket sikeresen bíráltak el. A pályázati feltételnek megfelelően utazási helyszínként a Recski Nemzeti Emlékparkot jelöltük meg, hiszen ez a hely szorosan kapcsolódik a 20. századi magyar történelem meghatározó korszakához, a kommunista diktatúrához. Június 7-én 63 tanulónak és öt kísérő tanárnak nyílt lehetősége az Emlékhelyet meglátogatni.
Miután az iskolai csoport megérkezett a recski kényszermunkatáborhoz, a tanulók a bejárat előtt megkapták azt az előzetesen elkészített tematikus feladatlapot, amelyeken két nagyobb feladat szerepelt. A kérdésekre adható válaszokat a tábor területéről, a kiállító tér tablóiról, az idegenvezető előadásából, a közvetlen hangnemű beszélgetésekből kapták meg. Először a bejáratnál elhelyezkedő emlékműveket, valamint a tábor vezetőinek, az ávósok eredetiben megmaradt házában található állandó és vándorkiállítást tekintettük meg. A járványügyi szabályokat betartva, kisebb csoportban történt a 3 kiállító terem, valamint egy, a tábort visszaemlékezések alapján rekonstruált 3D-s videofilm megnézése. A tanulók ebben az épületben információkat szerezhettek a fényképek, a makettek és a kiállított tárgyak által többek közt a magyarországi internáló helyekről, azok környezetéről, az internálásról, a recski kényszermunkatábor kialakításáról, a foglyok és a fogva tartó őrök személyéről, a köztük kialakult viszonyról, a tábori kórházról, a szökésekről. Ezt követően a csoport átsétált egy, ugyancsak a foglyok visszaemlékezése alapján újra felépített barakkhoz. A diákok számára élményt jelentett testközelből látni azt a helyiséget a benne kiállított tárgyakkal együtt, amelyeket egykor használhattak a foglyok. Az idegenvezető ezen a helyen tartotta meg közel egyórás tájékoztatását. A tanulóknak átfogóan ismertette a Rákosi-korszak jellegzetességeit, a szovjet rendszerrel való kapcsolatát. Szemléletesen mutatta be a tábor lakóinak életét, valamint a táborból való két szökés történetét. Utalást tett a tábor egységeire, azok funkcióira. A tanulói képzeletet leginkább a különböző büntetések és azok megvalósításai ragadták meg. A kültéri előadás alatt iskolai csoportunkhoz más szemlélődők is csatlakoztak, így hirtelen több mint 70 ember hallgatta az előadót. Az eredeti tábor 7-8%-át bejárva figyelhettük meg több barakk, a konyha és a kórház kővel jelezett alaprajzát, a tómedert, a bunker-fogdát.
A tanulmányi kirándulás második állomása Eger városa volt, ahol a tanulók önállóan fedezték fel a várost, kihasználva a szabadidős perceket. Ezt követően a résztvevők élményekben és információkban gazdagon tértünk vissza Kisújszállásra.
Perneki Adél szaktanár