Iskolánk 12. A és 13. I osztályos végzős tanulói, kiegészülve a 12. I és a 13. A osztályok két-két diákjával, március 10-én tanulmányi kiránduláson vettek részt. A humán tananyagok közt kiemelt helyen szerepelnek a szélsőséges irányzatok, az azokhoz kapcsolódó események, személyek, fogalmak, helyek. Így fontosnak tartottuk, hogy tanulóink az iskolai keretek közt elméletben megtanultakat saját valójukban is megismerjék. Ezek miatt szerveződött az egész napos esemény egy téma, a zsidóság története köré.
Elsőként a Holokauszt Emlékközpontba látogattunk el, ahol az állandó kiállítás és a Páva utcai zsinagóga megtekintése után egy múzeumpedagógiai foglalkozáson vehettünk részt. A fiatal tárlatvezető a zsidó népesség történetét a Kárpát-medencében való megjelenésüktől a II. világháborúban elszenvedett veszteségeikig vezette le. A lendületes, interaktív információátadás során azokat a történelmi csomópontokat emelte ki, amelyek a zsidók megítéléséhez, üldöztetéséhez és katasztrófájához vezetett. Ezt egészítették ki a kiállítás multimédiás tartalmai, érintőképernyős számítógépeken bemutatott filmek, dokumentumok, valamint eredeti tárgyak. Mindezek a tanulók számára világossá tették a jogfosztottság fogalmát, illetve megerősítették a tolerancia fontosságát. A történelmi tényekre való rádöbbenés, az információk összekapcsolása, a vizuális élmények a tanulókból hatalmas érzelmeket váltottak ki. A kiállítótér utolsó két termébe (az auschwitz-birkenaui tábor élete, felszabadítása) lépve, megfagyott a légkör. A diákok átérezve a hely, az egyéni sorsok és a történelmi események súlyát, elcsendesedtek, a kiállítás néma szemlélői voltak.
A rendhagyó történelemóra az előzőek kiegészítője volt. Emellett elősegítette azt, hogy a diákok a holokauszt másik aspektusát alaposabban megismerhessék. Az „Embermentők, elkövetők, üldözöttek” című foglalkozáson a leírt három fogalom történelmi jelentését játékos formában ismerhették meg. 28 személyt kellett fényképekről felismerni, majd a három kifejezés mellé rendelni. Ha azonnal nem jutott a tanulók eszébe, kik is szerepelnek a képeken, tippelniük kellett, melyik csoportba is tartozhatnak. Miután a személyeket rendezték, történelmi szerepvállalásukról beszélt a foglalkozást tartó hölgy. Az embermentő tevékenység megismerése, az üldöztetés és az elkövetés témakörének különbségtétele ismételten próbálta a tanulókban erősíteni az egyetemes emberi értékeket.
A kirándulás második állomása a Dohány utcai zsinagóga volt, ahol az idegenvezetőnk a zsinagóga történetével, valamint a zsidó valláshoz kötődő előírásokkal, fogalmakkal ismertette meg a csoportot. Rávilágított az ortodox és a neológ zsidóság közötti különbségre, a kötelező fejfedő (kipa) viselésére, a szertartások rendjére, a zsinagógán belüli építési elemekre, a női és férfi ülésrendre, a bar-micvó jelentőségére. Körbejárta a kóser kifejezés vallási és hétköznapi, hangsúlyosan az étkezési szokásrendjét. Ezt követően megtekintettük az egyik legnagyobb érdekességet, a közvetlenül a zsinagóga melletti temetőt, majd az Emanuel Emlékparban a zsidómentők emlékművét és a „Holokauszt áldozatainak emlékfáját”.
A napot a harmadik helyszínen, a Duna-parton zártuk. A „II. világháborúban a nyilaskeresztes fegyveresek által a Dunába lőtt budapesti áldozatok emlékére” készült holokauszt-emlékművet tekintettük meg. A csillogó víz, a verőfényes nap és a 60 pár sötét vascipő különös, szinte félelmetes hangulatot teremtett. Talán, a tanulók itt értették meg a három helyszín értelmét: az életbe vetett feltétlen hitet.
Köszönöm kollégáim, Keserűné Ébner Tünde és Piller Adrien együttműködését és segítségét. Ezen a napon pedagógiai munkánk egyik legnagyobb elismerésében részesülhettünk azáltal, hogy mind a tárlatvezető, mind a múzeumpedagógus kiemelte tanulóink tiszteletteljes magaviseletét, ismerettudását, önálló véleményalkotásukat.
Perneki Adél szaktanár
A tanév rendje
Galéria
Híreink
Órarend
Erasmus +
ECL
