Iskolánk városi megemlékezése június 4-éről

A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott városi megemlékező műsort idén az Illéssy-iskola tartotta.

A magyar – román határ közvetlen közelében gyermekéveit töltő Perneki Adél tanárnő hitelesen, a határmenti családok körében élő emlékkel idézte fel a 103 esztendővel ezelőtti nemzeti tragédiánk nem múló fájdalmát. „Örökségül hagyományozzák egymásra és az utókorra a ragaszkodás tudatát: ápolni kell, fenn kell tartani azt, hogy korábban az hozzánk tartozott. Mindezt tetté fordítja a nemzeti összetartozás napja…”

A fellépő tanulók a megcsonkított Magyarország embereinek fájdalmát, illetve a lelkek újraegyesítésbe vetett rendületlen hitét a hazáról, annak szeretetéről szóló prózai és lírai szövegekkel érzékeltették. Keserűné Ébner Tünde tanárnő ismét emlékezetes műsort állított össze és rendezett Tépett levelek címmel. Az elválasztott területeket és azok szétszakíthatatlanságát „kézzel ölelően” mutatták be. A trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján méltóképp emlékeztek meg az illéssys fiatalok, és annak a jelenben is érvényes üzenetét közvetítették: „Ha egyszer hazánk volt, örökre az marad…”.

A műsor résztvevői: Ferenczi Levente, Illés Dominik, Kondrács Péter, Lukács Titanilla Jázmin, Madarász Emese, Nagy Erika Julianna, Pozderka Zoltán, Vas János Dominik (9. A), Csőreg Zsófia (9. B) Farkas Noémi, Fehér Imre, Kada Alexandra (10. A), Kalmár Zsolt (11. A). A dekorációt Csonka-Farkas Brigitta munkatársunk készítette, hangosított: Törös Ervin és Máté Róbert.

Utóirat: Kedves Fiatalok és Tünde Tanárnő! Olyan előadást élhettünk meg és át, amelyről megint sokat beszélnek a nemzeti összetartozás napján megemlékező, érdeklődő nézők. Fájóan kevesen voltunk, de ez nem ti hibátok; olyan műsort adtatok, amely nagyobb, állami szintű rendezvényen is megállná a helyét. Több mint egy hónapot próbáltatok a 12-es teremben. A befektetett munka meglátszott, mert az mindig visszaköszön az eredményekben! Fejet hajtottatok az ünnepi műsor végén, ahogy kell. Ezen soraimmal most én hajtok főt előttetek. Kérhettek valamit, mert aki letesz valamit az asztalra, az kapni is tud. Büszke vagyok rátok!

Toldi Attila főigazgató