Illéssy Sándor
(1830-1886)

Mindig emlékezetes, ha valaki valamiben első vagy utolsó. Illéssy Sándor mindkettő volt: omegája a nagykun kapitányok sorának, és alfája a kisújszállási polgármesteri tisztségnek.

Illéssy László és Zmeskál Johanna gyermekeként látta meg a napvilágot 1830. június 25-én Pesten. Tanulmányait is szülőhelyén kezdte el, majd a debreceni Református Kollégiumban folytatta, ám a forradalom lelkesedéssel és tettvággyal töltötte el a 18 éves ifjút, s apja ellenzése dacára már 1848 nyarán beáll nemzetőrnek. Júliusban önkéntesként harcol Bácskában a szerbek ellen, s bátorságával hamar kitüntette magát: Görgey Artúr már mint nemzetőr-századost nevezi ki 1848 szeptemberében Csepel-sziget parancsnokává. Feladata az ercsi pozíció védelme volt.

Október végén ismét a Délvidéken találjuk, ahonnan október 25-én köszönőlevelet küld a kisújszállási „Városi Hatóságnak” a katonáinak küldött ruhákért. (A levelet az 1998-as kalendáriumban tette közzé Dr. Ducza Lajos).

1849 tavaszán a cibakházi ütközetben hajt végre hőstettet: az osztrák fogságba esett gróf Leiningen-Westerburg Károlyt (későbbi aradi vértanú) szabadítja ki katonáival, sőt 3 osztrák tisztet és 32 katonát is foglyul ejt 17 bátor honvédjával. Damjanich ezért a tettéért honvéd-századossá lépteti elő Illéssyt, akit a „dicsőséges tavaszi hadjárat” ütközetében továbbra is megtalálunk: az Isaszeg, Vác, Nagykalló körüli csaták résztvevője. 1849. május 21-én a Budavár bevételekor századával az elsők között hatol a várba a Bécsi-kapu felől.

1849 júliusában Komáromnál harcolva osztrák fogságba esik, majd Olmützben és Theresien-stadtban raboskodott. Még 1849-ben besorozták mint közkatonát az 58. osztrák gyalogezredbe, ahol szintén megcsillogtatta katonai erényeit, melynek köszönhetően hadnagyi rangig vitte, s állományával szolgált német, cseh, morva és olasz földön is. 1855-ben lemondott tiszti rendfokozatáról, és hazatért Kisújszállásra.

1858-ban feleségül vette a karcagi születésű Varró Máriát (1843–1890), akitől három gyermeke született. A „kiválóan népszerű férfiút” nagykun kapitánnyá választották, de 1864. november 1-jétol 1867. május 5-éig mint főbíró a Közbirtokosság elnöke is.

1870. augusztus 1-jén Ferenc József király szentesítette a „köztörvényhatóságok rendezéséről” szóló XLII. törvénycikket, melyet a kortársak az „állam és a megye kiegyezéseként” értékeltek. A közigazgatás legkisebb egységei a községek voltak (az első községi törvény: 1871. XVIII. tc.), melynek értelmében a rendezett tanácsú város első tisztségviselője a polgármester volt. Illéssy Sándor városunk első polgármestereként 1872 és 1879 között töltötte be a tisztséget, amelyről 7 év után lemondott. A „Karcag és Vidéke” lap ekképp méltatta: ”Városunk köztiszteletben álló polgármestere … egyházunknak és városunknak úgy anyagi, mint szellemi előhaladásán, valamint szépítése és építése körül fáradságot és költséget nem kímélő ernyedetlen szorgalommal működött …”.

Illéssy a „nyilvános élet terén jelentékeny szerepet játszott”: a Szolnok Megyei Gazdasági Egylet elnöke, a Kunsági Pénztár igazgatója, az Országos Iparművészeti Múzeum felügyelőbizottsági tagja, a Honvéd Egylet elnöke, az Iparosok Köre, az Önsegélyező Egylet elnöke, az Iskolai Választmány tagja, a Heves-Nagykunsági Egyházmegye utolsó gondnoka. Emellett históriát ír a cibakházi ütközetről, és a megyei református egyház történetét is papírra veti.

Illéssy Sándor családjával előbb Szolnokra, majd a fővárosba költözik, ahol 1886. március 19-én meghalt. Budapesten temették el, de „hult tetemét 1891-ben Kisújszállás közössége Budapestről hazaszállítatta, s október 18-án nagy ünnepséggel örök nyugalomba helyezték családja többi tagja mellé”.

Sírját a Déli temetőben kereshetik fel életének és munkásságának tisztelői, s egyúttal az Illéssy – sírkertben leróhatják kegyeletüket a nagy múltú és nagy hírű család más tagjainak sírja előtt is.

A 625. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet az 1995-ös profilváltást követően (szakközépiskolai képzés) nevet is változtatott, s az intézmény az 1848-as szabadsághősnek, a városért oly sokat tevő polgármesternek a nevét vette fel, így az új név: Illéssy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola.