Megemlékezés 1848. március 15-éről

2021. március 12., 10:20

Az 1848. március 15-ei forradalom és azt követően kirobbant szabadságharc az újkori Magyarország legmeghatározóbb történelmi eseménysorozatává vált a nemzeti identitás és a polgári átalakulás megteremtésével, valamint önvédelmi harcának megindításával. Tekintsünk büszkén erre a napra, hiszen őseink jövőbe vetett hitével elért eredmények kiindulópontja volt!

1848 tavaszának magyar változásai az európai események láncreakciójának lecsapódásai voltak.  A hazai történéseket Palermo, Párizs és Bécs forradalmai előzték meg, a hangulatot a nyugati hírek tüzelték fel.  Kossuth Lajos törvényjavaslatokat tartalmazó országgyűlési beszéde politikailag helyezett súlyt az osztrák császári udvarra, a márciusi ifjak pedig az embereket emelték ki a mozdulatlanságból. A Pilvax, Pest utcái, Landerer nyomdája, a Nemzeti Múzeum, a Helytartótanács épülete, a Nemzeti Színház a fellelkesült tömeg és az események néma szemtanúi voltak. Együttes hatásuk visszavonhatatlan volt: alátámasztották a felső házi kéréseket, a polgári átalakulást, azaz a korhadt, feudális világ lecserélését.

 

A március 15-ei történéseket nem egy arctalan és névtelen tömeg irányította. Petőfi, Jókai, Táncsics mellett a hős honvédek személye is összefonódott a tenni akarással, a szabadsággal, annak kivívásával. Az események nem csak Pest és Buda utcáit, hanem Magyarország minden szegletét is őserővel rengették meg. És így a célok megvalósításába a vidék is bekapcsolódott. Együttes, egységet teremtő erejükkel, összefogásukkal hajtották véghez nagy tettüket, végsőkig bízva abban, hogy cselekedeteik a kitűzött célokat elérik.  

 

A demokratikus gondolatok szelleme régiónkat, a Jászkunságot és városunkat, Kisújszállást is érintette. Kunszentmiklós, Jászberény és a hivatalos értesítést követően Kisújszállás is értesült a pesti eseményekről. „Kis hazánk szabadságát és jogát védelmezni”,a polgári jólétet megteremteni, a békét és a rend teljes fenntartását a meglévő eszközeikkel „hazafiúi kötelességének tartotta” Illéssy János nagykun kapitány. Az országosan kitűzött reformeszmék és a honvédelmi harc minden szenvedése és dicsősége mellett kötelezték el magukat a város vezetői. A kossuthi kvalitású szónoklattal a lakosságot is a haza szolgálatába tudta állítani: nemzetőrség szerveződött, fegyvereket kezdtek készíteni. A forradalmi hangulat lelkesedéssel töltötte el a nagykun kapitány unokaöccsét, Illéssy Sándort is. Hajthatatlan honvédként Görgey Artúr irányítását követve védte a császári seregekkel szemben hazánkat: fegyvert ragadott a szerbek ellen, tiszteket és katonákat ejtett foglyul a cibakházi ütközetben, megvívta a dicsőséges tavaszi hadjárat győztes csatáit, valamint a budai vár visszavételében is szerepet vállalt.

 

Az 1848-as forradalom résztvevői kötelességüknek érezték a haza szolgálatát. Hozzánk hasonló emberek voltak, azonban tetterejükkel kiemelkedtek a hétköznapokból. Végrehajtották azt, amit a Sors nekik szánt: ragyogó forradalmat és a végsőkig kitartó küzdelmet. 

Megemlékezés 1848. március 15-éről